A Covid miatt megugrott a távmunka Magyarországon, de most már más a helyzet

A távmunkáról – amelybe a home office is beletartozik – készített elemzést a Központi Statisztikai Hivatal, amelyet a Magyar Nemzet idézett. 

A felmérés emlékeztet arra, hogy a távmunka a koronavírus-járvány hatására vált elterjedtté Magyarországon. A részmunkaidővel és az önfoglalkoztatással együtt ez is az atipikus foglalkoztatási formák egy fajtája. 

Az elemzés szerint a 2020 előtt a foglalkoztatottak kis aránya dolgozott távmunkában, 2010-ben még mindössze 2,7 százalékuk. A járvány hatására megváltozott helyzetben, a munkaerőpiaci zavarok kezelésére 

Az érintettek többsége internetkapcsolaton alapuló távmunka keretében dolgozott. A járvány hullámzásával párhuzamosan a távmunkában dolgozók aránya folyamatosan változott, de 2020 egészére (8,4 százalék) nézve is háromszorosa volt a megelőző tíz év átlagának (2,8 százalék). 

Az egyes régiók ágazati struktúrában is megmutatkozó különbségei miatt a növekedés más-más mértékben érintette az ország különböző részeit: míg Budapesten 21 százalék volt az így dolgozók aránya, a legkevésbé érintett Közép-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön mindössze 4,1 százalék. 

Ez most is igaz, hiszen 

A számok ugyanakkor azt mutatják, hogy 2022-ben, a koronavírus-járvány lecsengésével és a munkavállalók egy részének munkahelyekre történő visszatérésével a 2020-as értékhez képest is mérséklődött a távmunkában dolgozók aránya, a foglalkoztatottak mindösszesen 7,3 százalékát jellemezte 2023-ban. A férfiak 7,6, a nők hét százaléka dolgozott távmunkában, folytatva a pandémia előtti időszak tendenciáját, ahol a férfiak nagyobb arányt képviselnek ebben az atipikus foglalkoztatási formában.

ezen belül is 2023-ban az információ és kommunikáció, a tudományos és műszaki tevékenység és a pénzügyi szolgáltatás területén dolgoztak legnagyobb arányban távmunkában.

A KSH kitér arra is, hogy az Európai Unióban a rendszeresen vagy alkalmanként otthonról dolgozók aránya 2019-hez, az utolsó járvány előtti évhez képest jelentősen nőtt az unió egészére nézve is, 15-ről 21 százalékra 2020-ban, majd 2021-ben 24 százalékra ugrott. Ahogy Magyarországon, úgy itt is visszaesés történt, 2022-ben 23, 2023-ban 22 százalék volt a mutató értéke. 

Magyarországon a ráta értéke egyik évben sem haladta meg az uniós átlagot, 2019-ben még 4,6 százalék volt, majd a járvány hatására 2020-ban 11, 2021-ben 14 százalékra nőtt, ám 2023-ra 8,8 százalékra mérséklődött.

Fotó: AFP